Módszertan a kezelés diabetes, Tartalomjegyzék

Nyomtatás A modern diabetológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az inzulinpumpa-kezelés, a szöveti glükózmonitorozás. A napi gyakorlatban a cukorbeteg páciensek kezelése általában szubkután inzulininjekció adásával történik.

Az egyik leggyakoribb eljárás az inzulintollakkal ma már ritkán fecskendők használatával történő inzulinadagolás, amely évtizedek óta bevett eljárásként a konvencionális megközelítést reprezentálja; míg a másik az inzulinpumpa segítségével történő adagolás, amely során egy összetett elektromechanikai készüléket használnak — módszertan a kezelés diabetes az elmúlt években vált elterjedtté.

A terápia tervezésének fontos aspektusa, hogy az adagolás során figyelembe kell venni a páciens fiziológiai állapotát, például a testtömegét, fizikai aktivitásának mértékét, életkorát, valamint egyéb élettani paramétereket. A terápia alkalmazásakor a páciens aktívan jár el, önálló döntéseket hoz, és saját életviteléhez, táplálékbeviteléhez igazítja a terápiás tervben foglaltakat.

Nagyobb fizikai igénybevétel Diéta, tartós, vagy túlzott mértékű kalóriadeficit A hipoglikémia körülményei adják a legtöbb támpontot a diagnózishoz. Ilyen körülmény a beteg életkora, napszak, a legutóbbi étkezés óta eltelt idő, korábbi epizódok, táplálkozási státusz, fizikai és mentális fejlettség, gyógyszerek és méreganyagok különösen inzulin, vagy más diabétesz gyógyszermás szervek megbetegedései, családi kórkép, valamint a kezelésre való reagálás.

Az inzulinpumpák, valamint a szöveti glükózszintet folyamatosan mérő szenzorok segítségével az elmúlt években a diabetesben szenvedő betegek automatikus kezelése realisztikus elképzeléssé vált. Ezen koncepció neve a mesterséges hasnyálmirigy APamely jelenleg a legkorszerűbb ismert mérnöki megoldás a diabetes kezelésére 2, 3. A közeljövő mesterséges hasnyálmirigyrendszerei három fő komponensből tevődnek össze 2, 4 : Inzulinpumpa, amely az inzulint tárolja és injektálja; Folyamatos glükózmonitor- CGM rendszer a vércukorszint pontos követéséhez; Megfelelő szoftveres támogatás, amely magába foglalja a szabályozó algoritmust, a felhasználói felületet, valamint a szükséges tárolók implementációját.

Inzulinpumpák napjainkban Az inzulinpumpa tartalmaz egy inzulintartályt, egy grafikus interfészt, egy akkumulátort, valamint az inzulin injektálására szolgáló mechanikus és hardveres komponenseket. Számos különböző, a piacon is elérhető megoldás született ezen készülékek megvalósítására 1.

Az utóbbi 15 évben az Animas, a Medtronic és a Roche sah diabetes 1 type kezelése váltak elterjedtté, nyara óta azonban csak két gyártó eszközei érhetőek el, mivel az Animas cég beszüntette a pumpák gyártását és fejlesztését.

Hypertonia és Nephrologia

A pumpák a bőr alá helyezett fém vagy műanyag kanült a pumpa inzulintartályával egy vezetéken keresztül kötik össze. Mindkét esetben három-hat naponta javasolt cserélni a kanült.

Egy nemrégiben elvégzett átfogó vizsgálat eredménye nem mutatott ki szignifikáns különbséget HbA1c-érték tekintetében az egyes gyártók és típusok között. Az inzulinpumpák ultragyors hatású inzulinkészítményeket használnak pl. Teljesen automatizált rendszer irányába azonban azok a megoldások mutatnak, ahol az AP három fő komponensét egyre jobban integrálják.

Ilyen fontos mérföldkő volt a CGM rendszer és az inzulinpumpa együttes használata. A ben bemutatott következő integrált rendszer már lehetővé tette, hogy hipoglikémia esetén egy algoritmus leállítsa a bazálisinzulin-adagolást. Ennek az egyik továbbfejlesztett funkciója amely Medtronic esetén a as szériától érhető el már hipoglikémia bekövetkezte előtt képes megszakítani az inzulinbevitelt 8.

A Medtronic legújabb MiniMed G rendszere már képes részben autonóm módon működni a bazális inzulin folyamatos állításával. A rendszert óta használják az Amerikai Egyesült Államokban, míg Európa számos országában őszén vezették be.

Az inzulinpumpa-kezelés aktualitásai

Így a módszertan a kezelés diabetes használt rozsdamentes acél- és teflonkanül között nem mutattak ki szignifikáns különbséget a gyulladásos folyamatok, illetve az élettartam tekintetében A CGM rendszerek A CGM rendszerek használata egyre elterjedtebb a mindennapokban, annak ellenére, hogy költségvonzatuk jelentősen nagyobb, mint a klasszikus ujjbegyes méréseké.

Legnagyobb előnyük az, hogy folyamatos visszajelzést tudnak adni a páciens vércukorszintjéről, ami az állandó információnyújtásnak köszönhetően jelentős segítséget jelent a terápia beállítása szempontjából.

Emellett a páciensek számára is fontos: szorosabb glikémiás kontroll segítségével könnyebb elérniük a kitűzött glikémiás célokat, akárcsak elérni, valamint megtartani a kívánt HbA1c-szintet. A CGM használata az inzulinpumpa használatától függetlenül is minden cukorbeteg páciens számára hasznos.

Hipoglikémia

Számos olyan klinikai kísérletet végeztek, amelyek bizonyították, hogy egy ilyen rendszer használata minden korosztály és minden betegségtípus esetén segítséget jelent. A CGM rendszerek alapvetően három fő egységből tevődnek össze: szenzorból, jeladóból és vevőből 2.

A szenzor és a jeladó technológiától függően egy készülékben is implementálásra kerülhet. A CGM rendszerek megvalósítására eltérő mérési elveken alapuló megoldások is léteznek.

Az esetek többségében a szerkezet a páciens has- tompor- illetve felkartájékán van rögzítve, ahol egy vékony katéteren keresztül csatlakozik a bőr szubkután rétegéhez. A leggyakrabban alkalmazott mérési módszer a glukóz-oxidáz GOx enzimen alapszik, amely alapján a beteg vércukorszintje a szenzor valamilyen elektromos tulajdonsága változásának monitorozásával állapítható meg.

Az enzim a glükóz glükonsavvá alakulását katalizálja, a reakcióban közvetetten elektromos töltés jön létre. Az elektródban létrejövő töltés nagyságából — megfelelő analóg és digitális jelfeldolgozás segítségével — kiszámolható a glükózkoncentráció.